Tartja a markát Kijev: bemondták, mennyi pénzre van szükségük

Már csak az a kérdés, ki hajlandó ennyit áldozni az adósságait sem törlesztő országnak?

Helybenhagyta csütörtökön az ukrán alapkamat kiugró mértékét a kijevi jegybank, miután az előrejelzések szerint májusban még inkább elszállt az infláció. Csökkenés pedig sokak szerint nem is igazán várható, bármennyire is erre alapozott a kormány. Közben újabb hitelminősítő mondott ítéletet Volodimir Zelenszkij államáról.
Teljesen elszállhatott az ukrajnai infláció mértéke idén májusban, legalábbis az előrejelzések szerint. A hivatalos adatra még néhány napot várni kell, de beszédes információ, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) csütörtöki döntésével helyben hagyta a márciusban megemelt alapkamat mértékét, az továbbra is 15,5 százalékon maradt – írja a Kyiv Post. Erre pedig jó okuk van, hiszen az ukrán áremelkedés a tavaly nyári hónapok óta gyakorlatilag kezelhetetlen mértéket öltött.
Ezt is ajánljuk a témában
Már csak az a kérdés, ki hajlandó ennyit áldozni az adósságait sem törlesztő országnak?
Egy évvel ezelőtt az infláció mértéke éves alapon mindössze 5-7 százalék volt, év végére viszont már 12 százalékra kúszott, áprilisban pedig átlépte a 15 százalékot is. Utoljára 2023 májusában volt ilyen magas a fogyasztói áremelkedés mértéke keleti szomszédunknál, igaz, a 2022 év végi, több mint 26 százalékos és a 2015-ös, több mint 50 százalék feletti rekord drágulástól még messze van a mutató.
Így sem lehet azonban nyugodt az NBU vezetése, hiszen az elszálló infláció a háborús védekezést is súlyosan nehezíti, elég, ha csak arra a tényre gondolunk, hogy a megkapott külföldi támogatások sokkal gyorsabban veszítik el értéküket.
A kamat szinten tartásával a jegybank azt szeretné, ha minél gyorsabban visszatérhetne a remélt 5 százalék közelébe az infláció. Erre viszont sok szakértő szerint egyre kisebb az esély és várhatóan a következő hónapokban sem fog drasztikusan esni.
Mivel Ukrajna jelentős termőterülettel rendelkezik, a mezőgazdaságnak így erős hatása van az áremelkedésre. Márpedig a tavaszi fagyok rendkívül súlyosan érintették az ország agrárbirodalmait. Az ennek következtében növekvő árak már megjelentek a boltokban, de még tovább gyűrűzhet az emelkedés. Ha hozzávesszük, hogy a háború miatt folyamatosan nő a termékek előállítási költsége és a dolgozókat is csak egyre nagyobb bérrel tudják megtartani a vállalkozások, valóban nem jók a kilátások. Márpedig az alapkamatot csak az inflációs csúcs után kezdi majd el csökkenteni a jegybank.
Az NBU abban bízik, hogy idén év végére 9 százalék körülire csökken majd az infláció mértéke, köszönhetően az új aratásoknak, a mostanában stabilnak mondható energiaellátásnak és a globálisan csökkenő olajáraknak.
Nem számoltak viszont azzal a jelek szerint, hogy a következő hónapokban az épp csütörtökön lejáró uniós megállapodás miatt jöhet egy újabb árfelhajtó hullám. Brüsszel ugyanis nem hosszabbította meg a kvázi csak Ukrajnának hasznos gabonatarifa-egyezményt, amelynek köszönhetően Kijev szinte kontrollálhatatlanul önthette az unióba saját, kétes minőségű terményeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
Ezzel a 2022 előtti állapotok álltak vissza, vagyis Ukrajna kedvezményes vámok és mennyiségi kvóták mellett, szabályozottan exportálhat az EU-ba.
Brüsszel már tavaly jelezte, nem lesz újabb hosszabbítás és elsősorban a nyugat-európai tagállamok és Lengyelország nyomására eddig nem mutatta be a korábban bejelentett, új szabályozásra tett javaslatot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig mindenben Kijevnek kedvezett, de van, amiben már ő sem menti meg őket.
Mindezt, ha összevetjük azzal, hogy a gabona és zöldség-termesztés és több százezer, sőt millió tonnával esett vissza 2024-ben Ukrajnával, így még inkább borúsnak látszódik az ukrán pénzügyi helyzet.
Ami már nyugaton is sokaknak szemet szúrt. A Fitch Ratings és a Moody’s után ugyanis egy újabb hitelminősítő, az S&P is lefelé húzta Ukrajna GDP-hez kötött kötvényeinek besorolását. Az új rövid távú minősítés szerint Ukrajna átkerült a D-be, azaz elmaradt a fizetési teljesítéssel, nem teljesítette időben kötelezettségét. Mindez azért, mert Kijev június elején megtagadta egy 665 millió dolláros tartozása kiegyenlítését. A tartozás a 2015-ben kibocsátott, gazdasági növekedéshez kötött derivatívákhoz, közismert nevükön GDP-warrantokhoz kapcsolódik.
Ezt is ajánljuk a témában
Hivatalos: Kijev nem fizet.
Az ukrán kormány arra hivatkozik, hogy az érintett értékpapírokra vonatkozóan 2024. augusztus 27-én elfogadott moratórium van érvényben, amely 2025. május 31-től hatályos mindaddig, amíg az adósságrendezési folyamatot nem zárják le.
Ez viszont sokaknak nem tetszik, emiatt kapta meg a lehető legrosszabb minősítést is.
Ukrajna gyakorlatilag a csőd szélén táncol, sőt, halad afelé, emiatt van óriási szüksége minden egyes euró- és dollárcentre, amit Brüsszel előszeretettel meg is ad nekik. Csak az a kérdés, mennyi értelme van önteni a feneketlen kútba a támogatásokat, hiszen egyelőre nem látszik, mikor ér véget a háború.
Nyitókép: Anatolii STEPANOV / AFP